GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

  1. Mi a lényege a villamos energia piacnyitásnak?
    A villamos energia piacnyitásról szóló 2003/54/EC számú EU direktíva értelmében az energiaszektor működése átalakul. Bővebben: Az utóbbi két évtized világszerte az energiaszektor átalakításának korszaka. Európában is megfogalmazódott a reform iránti igény, amely a villamosenergia piacnyitásról szóló 2003/54/EC számú EU direktíva megalkotását eredményezte. Ez a tagállamokra nézve (így Magyarországra is) kötelező. Ez az irányelv közös szabályokat állapít meg a villamosenergia termelésére, átvitelére, elosztására és a villamosenergia-ellátásra vonatkozóan. Meghatározza az ágazat szervezetével és működésével, a piacra jutással, a versenytárgyalási eljárásoknál alkalmazandó feltételekkel és eljárásokkal, valamint az engedélyek kiadásával és a hálózatok működésével összefüggő szabályokat. A piacnyitás mérföldkövei: 2003. január 1. - a legnagyobb üzleti fogyasztók 2004. július 1. - minden nem lakossági fogyasztó 2008. január 1. - minden fogyasztó
  2. Kik a villamos energia piac szereplői?

    2.1. Termelő
    2.2. Importőr

    2.3. Rendszerirányító

    2.4. Átviteli Engedélyes

    2.5. Elosztó hálózati engedélyes. Bővebben: aki a Magyar Energia Hivataltól e törvény szerinti engedélyt kapott az elosztásra. A Villamos Energia Törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

    2.6. Villamosenergia kereskedő. Bővebben: Az engedélye alapján jogosult villamos energiát vásárolni illetve a fogyasztó és más villamosenergia kereskedő részére értékesíteni illetve villamos energiát a határon keresztül szállítani

    2.7. Egyetemes szolgáltató. Bővebben: Kizárólag az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztóknak (minden lakossági fogyasztó és az üzleti fogyasztók egy része ) értékesít villamos energiát. Egyetemes Szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-étékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető. Az egyetemes szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli.

  3. Kitől vásároljuk a piacnyitás után a villamosenergiát?
    Villamosenergia kereskedőktől, egyetemes szolgáltatóktól, de akár közvetlenül a termelőtől vagy importból is.
  4. Ki jogosult az egyetemes szolgáltatás igénybevételére?
    A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*25 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók. 2008. december 31-ig a kisfeszültségen vételező, 3*25 A-t meghaladó, de 3*50 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók is jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamosenergiát vásárolni.
  5. Milyen áron vásároljuk a piacnyitás után a villamosenergiát?
    A villamoshálózat használata továbbra is szabályozott árakon fog történni, a piaci árak pedig piaci körülmények között a kölcsönös előnyök alapján alakulnak majd ki. Az arra jogosult felhasználók számára az egyetemes szolgáltató jogszabályi előírásoknak megfelelően képzett árakat alkalmaz.
  6. Minden áramszolgáltató saját hálózatot épít?
    Nem, megmarad a meglévő hálózat, ami a jelenlegi tulajdonos, a villamosenergia-szolgáltató tulajdonában lesz továbbra is természetes monopóliumként, aki immár elosztói engedélyesként fogja azt üzemeltetni. A verseny tisztasága érdekében ezeket a hálózatokat bárki igénybe veheti. Így nem lesz szükség több párhuzamos hálózat kiépítésére, nem lesz minden utcában kábelrengeteg. A harmadik fél szabályozott hozzáférése hatóság által meghatározott feltételek szerint, és megállapított árakon hálózathasználati díj ellenében történhet.
  7. Ki a rendszerhasználó?
    Olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik.
  8. Mi a mérlegkör?
    A kiegyenlítő energia elszámolása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés.
  9. Milyen szerződéseket kell kötni?
    Mivel a rendszer használata és a villamosenergia szolgáltatása elkülönül, ezért:

    - a területileg illetékes Elosztói Engedélyessel hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést,
    - a szabadon választott Kereskedelmi Engedélyessel vagy Egyetemes szolgáltatóval pedig villamos energia kereskedelmi szerződést,
    - valamint egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak mérlegkör tagsági szerződést kell kötni.
    A kereskedő köteles a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként vagy bizományosként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri. Kereskedelmi szerződések típusai:
    - Ellátás alapú szerződés
    - Teljes ellátás alapú: a fogyasztó teljes energiamennyiségét egy piaci szereplőtől szerzi be. Mivel egyforrású ellátásról van szó, alapfeltétel, hogy a fogyasztó csatlakozzon a kereskedő mérlegköréhez.
    - Részleges ellátás alapú: (többforrású ellátást is enged) Általában egy menetrend alapú szerződést egészítenek ki ilyen típusú szerződéssel, így a két szerződés fedezi a teljes fogyasztást.
    - Menetrend alapú: a feljogosított fogyasztó az eladóval a szerződésben meghatározott menetrend szerinti villamos energia rendelkezésre bocsátására vonatkozóan szerződik.

  10. Hányféle számlát kell fizetni?
    Az elosztói Engedélyes számára rendszerhasználati díjat, a kereskedőnek pedig a szolgáltatott villamos energia árát kell megfizetni. Van rá lehetőség, hogy a felhasználók kényelme érdekében a kereskedő maga számoljon el az Elosztókkal, így a Felhasználók csak egy számlát kapnak (a kereskedőtől), amelynek rendszerhasználati díj tartalmát a kereskedő az Elosztónak megfizeti. A két díjelem elkülönülten megjelenik a számlában, viszont egy összegben befizethető a kereskedő részére.
  11. Hogyan zajlik a szolgáltatóváltás?
    Kilépés a közüzemi szolgáltatásból a versenypiacra: A jelenlegi közüzemi áramszolgáltatóval kötött szerződést harmincnapos felmondási idővel lehet megszüntetni. A váltás nem különösebben látványos, marad a régi villanyóra, és az áram is ugyanazon a vezetéken érkezik, csak már nem a korábbi szolgáltatónak, hanem a kereskedőnek fizetünk érte.
  12. Milyen gyakran lehet kereskedőt váltani, ha nem váltja be a hozzá fűzött reményeket?
    A versenypiacon szabad megállapodások vannak, így akárhányszor lehet új szerződést kötni, természetesen az érvényben lévő szerződések hatályosságának lejárta után. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak is bármikor visszatérhetnek az egyetemes szolgáltatóhoz.
  13. Milyen költségei vannak a szolgáltatóváltásnak?
    Semmilyen külön költsége nincsen.
  14. Mi a profil, miért hozták létre?
    Fogyasztók piacra lépésének megkönnyítése érdekében létrehozott villamos teljesítményigény-típusgörbe, így nem kell a kisfogyasztóknak távmérést kiépíteni. Bővebben, a profil statisztikai elemzéssel készült, meghatározott időintervallumra vonatkozó fogyasztói villamos teljesítmény-igény típusgörbe. A profil hasonló áramfogyasztási szokású fogyasztók tipikus fogyasztását ábrázoló görbe (1000 kWh éves fogyasztásra vetítve), amely a fogyasztási szokások szempontjából három jellegzetesen különböző napot (hétköznap, szabadnap, ill. munkaszüneti nap) különböztet meg egymástól. Az adott napra vonatkozó besorolás a jogszabályban meghatározott éves munkarend alapján történik. Ezen belül, mint a fogyasztási szokásokat jelentősen befolyásoló tényező, megkülönböztetésre kerül az évszakok változásának megfelelően téli (december, január, február), nyári (június, július, augusztus) és átmeneti, azaz őszi / tavaszi (szeptember, október, november, március, április, május) időszak. A terhelési profil egy adott naptári évre, a különböző ünnepnapokat és munkanap áthelyezéseket is figyelembe véve a 3x3 típusnap megfelelő kombinációjával áll elő. Eltérő éves fogyasztású fogyasztók esetében a terhelési profilt az ún. fogyasztási tényezővel kell aktualizálni úgy, hogy a normalizált profil minden adatpontját megszorozzuk a fogyasztási tényezővel.
  15. Melyek az alkalmazott terhelési profilok?
    Profilcsoport táblázat: kisüzleti csoport 1, kisüzleti csoport 2, kisüzleti csoport 3, kisüzleti csoport 4, vezérelt dédász, vezérelt édász, vezérelt elmü, vezérelt émász, vezérelt titász
  16. Ki lehet profil elszámolású fogyasztó?

    - feljogosított fogyasztó,
     ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik,
    - nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel.
    Továbbá: - ha a névleges csatlakozási teljesítménye 3x80A-nál nem nagyobb vagy,
    - ha közvilágítás céljára vételez.

  17. Kinek a feladata a fogyasztó profilba sorolása?
    A területileg illetékes elosztói engedélyeseké.
  18. A profilbasorolás függ az elosztótól?
    Nem, a terhelési profilok, az érvényes előírásoknak megfelelően, országosan egységesek.
  19. Hogyan és mikor történik a profilozás?
    Egy kérdőív segítségével, objektív módon történik annak érdekében, hogy a fogyasztó a tényleges fogyasztási szokásának megfelelő, azt a lehető legjobban megközelítő csoportba kerüljön besorolásra. Az adott fogyasztó profil csoportját a hálózathasználati szerződés megkötésekor az elosztói engedélyesnek kell megállapítani és ezt a hálózathasználati szerződésben rögzíteni kell.
  20. Mit jelent a Mértékadó Éves Fogyasztás?
    A várható éves fogyasztás, melynek a következő elszámolási időszakra történő meghatározása alapértelmezésben a leolvasott mért fogyasztásból kiindulva történik.
  21. Kitől kapok információt a változásokkal kapcsolatban?
    A jelenlegi közüzemi szolgáltató 2008. január 5-ig írásbeli tájékoztatást küld a változásokról illetve a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó lényeges adatokról (pl. csatlakozási teljesítmény).
  22. Hová fordulhatok panasz esetén?
    Elsősorban a szolgáltatóhoz (elosztó, kereskedő, egyetemes szolgáltató). Amennyiben ez nem vezet eredményre:

    - az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos lakossági fogyasztói panaszok ügyében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz
    - A lakossági felhasználók egyéb panaszai esetében, ill. nem lakossági felhasználók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a Magyar Energia Hivatal jár el.